BA felvételi ismertető

KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK – JAPÁN SZAKIRÁNY

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1994-ben indult az első japán nyelvi előkészítő évfolyam, 1995 szeptemberétől a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó tanárképes japán szakos képzés, 2006-tól az osztott képzésben a keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakiránya, 2009-től pedig a japán-tanulmányok MA képzés. A szakon tanuló hallgatók átlagos összlétszáma 400 fő.

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányára felvételt lehet nyerni japán nyelvtudás nélkül is. A japán nyelvtudás nélkül beiratkozó hallgatók számára a képzés első két félévében heti 6 órában tartunk nyelvi bevezető órákat. A japán nyelv tanulásának időigényessége miatt azonban általában azt ajánljuk a hozzánk jelentkezni kívánóknak, hogy amennyiben erre lehetőségük van, tanulmányaik megkezdése előtt legalább alapszinten ismerkedjenek meg a nyelvvel.

A keleti nyelvek és kultúrák alapszakra a következő érettségi tárgyakkal lehet felvételt nyerni, amelyek közül egy tárgyból emelt szintű érettségit kell tenni:

  • magyar vagy történelem
  • angol vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy japán

A KÉPZÉS JELLEGE

Kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a klasszikus értelemben vett filológiai profil mellett a magas szintű gyakorlati nyelvtudás megszerzését, valamint a mai japán társadalomra, gazdaságra, politikára, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó szakismeretek elsajátítását biztosító tantervi program kialakítására. A hat féléves keleti nyelvek és kultúrák alapszakos japán szakirányú képzés is ezt az elvet követi. Az alapszak tanterve úgy épül fel, hogy a bachelor szintű szakismeretek mellett felkészítse hallgatóinkat az MA való eredményes részvételre is. Az ilyen irányú ismeretek elmélyítésére a szilárd alapokat nyújtó, rugalmas nyelvi képzésen túl elsősorban a részterületi specializációk – Japán társadalomtörténet specializáció, Japán történelem és kultúrtörténet specializáció, Japán irodalmi és nyelvészeti specializáció, Kelet-ázsiai média és kultúra specializáció – szolgálnak. A specializációk biztosítják emellett azt, hogy az alapszakot elvégző hallgatók olyan azonnal hasznosuló ismeretekkel is rendelkezzenek, melyek megkönnyítik elhelyezkedésüket. Ezt a célt szolgálja a Fordítói specializáció. A specializációkon kívül a japán szakirányú képzés az MA képzést előkészítő szabadon választható szakmai tárgyakat is kínál hallgatóinak.

RÉSZKÉPZÉSEK JAPÁNBAN, ÖSZTÖNDÍJAK, ERASMUS

A Japán Oktatásügyi Minisztérium és a Japán Alapítvány ösztöndíjai révén, valamint japán egyetemekkel (többek között az Oszaka Egyetem Idegennyelvi Kara, Óita Egyetem, Dzsószai Egyetem, Gunma Egyetem) kötött tudományos és együttműködési csereprogram keretében hallgatóinknak lehetőségük van rá, hogy részképzésben vegyenek részt japán egyetemeken, illetve a szak elvégzése után japáni posztgraduális képzés keretében szerezzenek doktori fokozatot. A Japanológia Tanszéknek Erasmus szerződése van a Babes-Bolyai Egyetem Japán Tanszékével és további Erasmus szerződések megkötése van folyamatban, többek között a krakkói Jagello Egyetemmel, illetve a Ljubljana Egyetemmel.

A képzés során hallgatóinknak lehetőségük van japán cégeknél tolmácsolási és ügyintézői gyakorlaton való részvételre, emellett lehetőséget biztosítunk munkatapasztalat szerzésére és a nyelvtudás fejlesztésére is jó alkalmat nyújtó nyári diákmunkára Japánban.

TOVÁBBLÉPÉS – JAPÁN-TANULMÁNYOK MA SZAK

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányának elvégzése után egyetemünkön a japán-tanulmányok MA szakra van továbblépési lehetőség. A tanári MA szak japántanár szakképzésének indítását is tervezzük. A MA képzésben korábban tanári diplomát szerzett hallgatóinknak lehetőségük nyílt a japán nyelv tanítására az oktatás valamennyi szintjén, középiskolában, főiskolán vagy egyetemen, illetve a népszerű nyelviskolák és a kiterjedt magánoktatási hálózat japán tanfolyamain.

HALLGATÓINK EREDMÉNYEI

A Japanológia Tanszék hallgatói rendszeresen vesznek részt a tudományos diákköri munkában pályaművekkel, néhányan OTDK első helyezéssel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóink kutatási témájukról előadást tartanak a tanszék által évente rendezett japanisztikai konfrencián, TDK dolgozataik megjelennek konferenciakötetünkben. Közreműködnek online elérhető japán vonatkozású tartalmak fejlesztésében, rendszeresen az első helyezettek között vannak a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága, a Japán Alapítvány és a Japán Nagykövetség szervezésében megrendezett Japán Nyelvi Szónokversenyen. Hallgatóink műfordításaikkal közreműködtek két japán népmese fordításkötet és egy Misima Jukio drámakötet megjelenésében (Momotaró, a barackfiú, Alfabéta Kiadó, Budapest, 2001, A nyolcfejű sárkány, Alfabéta Kiadó, 2003, Barátom, ​Hitler és Madame de Sade, Napkút Kiadó, 2014.).

ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK

Az alapszakhoz kapcsolódó specializációkkal bővített japán szakirányú végzettséggel japán érdekeltségű vállalatoknál fordítóként, tolmácsként, az egyetemünkön, illetve más felsőoktatási intézményekben szerezhető különböző kiegészítő képzések révén a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, valamint a külkapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalom, a diplomácia terén vagy a média-foglalkozásokban lehet elhelyezkedni.

NEMZETKÖZI JAPÁN NYELVI ALKALMASSÁGI VIZSGA

1997 óta tanszékünk az évente két alkalommal megrendezett nemzetközi nyelvvizsga közép- és kelet-európai regionális központja. A Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga Japánon kívül a világ 30 országának 63 városában egy időben zajló hivatalos ötfokozatú nyelvvizsga, melyet a világ minden országában elismernek, s melynek első fokozata a japán egyetemeken egyetemi felvételre jogosít. A magyarországi Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga abból a szempontból is jelentős, hogy a magyarországi résztvevők mellett a környező országokban japánul tanulók részvételére is lehetőséget biztosít.

A JAPÁN KORMÁNY KULTURÁLIS TÁMOGATÁSA

2004-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke nyerte el a Japán Kormány Kulturális Támogatását. A támogatásnak köszönhetően képzésünkben kiemelt helyet kap a multimédiás eszközökre épülő oktatás és kutatás. Japán távelőadások fogadására is alkalmas számítógéptermünkben hallgatóink részt vehetnek japanisztikai internetes tartalomkészítő projektekben, melyeknek célja az online elérhető japán vonatkozású tartalmak tantermi, közösségi felderítése, értékelése és megosztása. Az Open University of Japan távoktatási központjával együttműködésben hallgatóink japán egyetemi hallgatókkal, oktatóval léphetnek valós idejű élő kapcsolatba az interneten keresztül.

ISMERKEDÉS A JAPÁN KULTÚRÁVAL

A japán kultúrával való közvetlen, élményszerű találkozást teszik lehetővé egyetemünk hallgatói számára a következő, japán mesterek által vezetett foglalkozások.

  • KALLIGRÁFIA http://ameblo.jp/shodo-karoli/

http://h-shorakukai.blogspot.hu/2009/10/magyar-kalligrafiak-japanban.html

  • KK-ON (Károli K-ON) JAPÁN ZENEI KLUB

A foglalkozásokra jelentkezhetnek olyan érdeklődők is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban az egyetemmel.

OKTATÓINK

Tanszékünkön jelenleg huszonhárom főállású és hat óraadó oktató tanít, kutatási területük lefedi a japanológia szinte valamennyi részterületét, széles tantárgyi választékot biztosítva hallgatóinknak. Kiemelt oktatási, kutatási témáink oktatóink szakterületének megfelelően: Japán modernkori története, magyar‒japán kapcsolattörténet, a mai japán társadalom, nyelvi tervezés Japánban, lexikográfia, japán‒angol irodalomtörténeti kapcsolatok, modern és klasszikus japán irodalom, haiku-költészet, japán oktatás- és neveléstörténet, fordítástudomány, multimédiapedagógia (kollaboratív tanulás), valamint oktatásmetodika (tanulói autonómia a japán nyelv oktatásában).

LEXIKOGRÁFIAI MŰHELY

A Japanológia Tanszéken 2000 januárja óta működik lexikográfiai műhely. Az Oszakai Idegennyelvi Egyetem Magyar Tanszékének és a Budapesti Gazdasági Főiskola keleti szakcsoportjának oktatóival együttműködésben itt készült el Nukazawa Kazuo, Japán korábbi nagykövete, a Japán Nagykövetség, a Japán Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával az első korszerű 40.000 címszavas, 2015-ben megjelent Japán-magyar nagyszótár, amelyért a szerkesztőség japán külügyminiszteri kitüntetést kapott.

KONFERENCIÁINK

A KRE Japanológia Tanszéke 2005 óta évente rendez japanisztikai konferenciát hazai és külföldi japanológusok részvételével, melyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóinknak is lehetőségük van a bemutatkozásra.

Diszciplináris konferenciák a Japanológia Tanszék rendezésében:

  • “2005: Japán és az EU”. I. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2005. április 29.
  • “Japanisztika a bölcsészettudományban”. II. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2006. április 20.
  • “A japanisztika interdiszciplináris kutatóműhelyeiből” III. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén, 2007. november 26.
  • „Utánérzés a japán irodalomban” IV. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2008. november 7.
  • „A mai átalakuló Japán“ V. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén, 2009. november 25.
  • „Japán, Kína, Korea: Kölcsönhatások – múlt, jelen, jövő” VI. Konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén, 2011. április 27.
  • Japanológiai konferencia, 2012. április 23.
  • Az Edo-kor hagyománya, Japanológiai konferencia, 2013. április 22.
  • Jubileumi konferencia – 20 éves a KRE–BTK Keleti nyelvek és Kultúrák Intézete, 2014. október 15.
  • Fordítás, és nem ferdítés, műhelykonferencia, 2016.03.18.
  • 10Th Károli Conference of Japanology „Subcultures Becoming Mainstream”, 2017.03.23.

(nemzetközi konferencia)

Japán nyelvoktatási konferenciák a Japanológia Tanszék szervezésében:

 

  • Nemzetközi japán nyelvoktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2001).
  • Nemzetközi japán nyelvoktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2005).
  • Nemzetközi japán nyelvoktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2007).
  • Közép-Kelet-Európai Inter-university konferencia, nemzetközi japán nyelvoktatási konferencia, 2013. október 25-26.

KIADVÁNYAINK

  • Nihongo soho (The Japan Foundation, 1981.) Japán nyelv alapfokon – nyelvtani magyarázatok (magyar kiadás) 1997
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 1. 2001.
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 2. 2003.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2007.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2009.
  • Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, Eötvös Kiadó, 2009.
  • Somodi Júlia–Wakai Seiji szerk.: Minna no nihongo, nyelvtani magyarázatok, 2006.http://lustajapantanar.dokkoisho.com/MinnanoNihongo1-25.pdf, http://lustajapantanar.dokkoisho.com/MinnanoNihongo26-50.pdf
  • Farkas Ildikó-Sági Attila szerk.: Kortárs Japanológia I-III., Károli Könyvek Tanulmánykötetei, Károli Gáspár Református Egyetem – L‘ Harmattan Kiadó, Budapest:2015, 2017, 2019.

ELÉRHETŐSÉGÜNK

Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete

1088 Budapest, Reviczky u. 4. Tel.: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,

e-mail: edes.andrea kukac kre pont hu

web: www.kre.hu / www.japantanszek.hu

A KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAKOS KÉPZÉS RÉSZLETES ISMERTETÉSE

A szak képzési célja – a szak képzési és kimeneti követelményeivel összhangban – olyan szakemberek képzése,

  • akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén
  • behatóan ismerik választott szakirányuk nyelvét, kultúráját, továbbépíthető elméleti és gyakorlati szaktudással, korszerű általános műveltséggel, illetve a kutatómunkához nélkülözhetetlen alapvető jártasságokkal rendelkeznek, és így jó eséllyel folytathatják tanulmányaikat MA szakon,
  • szakirányú végzettségük birtokában a mai japán társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági élet különböző területein, az ezeken való kapcsolat-építésben olyan gyakorlatilag alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek, melyek a munkaerőpiacra kilépve képessé teszik őket a kulturális vagy a gazdasági életben, a közigazgatásban és más területeken való elhelyezkedésre,
  • alapfokon ismernek egy másik keleti nyelvet.

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak tantervének moduljai:

  1. Alapozó ismeretek (25 kredit)
  2. Keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul (21 kredit)
  3. Japán szakirány – nyelvi képzés: mai japán nyelv, nyelvleírás (44 kredit)
  4. Egyéb történeti, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti ismeretek (26 kredit)
  5. Szabadon választható tárgyak (10 kredit)
  6. Szakdolgozat (4 kredit)

A fenti modulok elvégzése minden keleti nyelvek és kultúrák alapszakos hallgató számára kötelező. A kötelező modulok mellett a hallgatók választhatják bármely más alapszak minor specializációját.

A fentieken túl a keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányának hallgatói választhatnak a keleti nyelvek és kultúrák alapszak által kínált specializációs modulok közül, amelyek egyrészt tovább mélyítik a japán nyelvvel és kultúrával kapcsolatos ismereteiket, megfelelő elméleti alapot biztosítva számukra a MA szakra való továbblépéshez, másrészt közvetlenül felhasználható, piacképes elméleti és gyakorlati tudást nyújtanak számukra.

A kötelező modulokon belül elsajátítandó ismeretek:

  • Az alapozó modul tartalmazza egyrészt a bölcsészettudományi képzés területén előírt általános értelmiségképző, elméleti alapozó tárgyakat, másrészt orientáló jellegű, bevezetést nyújt az alapszak képzési ágára jellemző alapvető műveltségbe, az ókori és keleti népek történetébe, nyelveibe, kultúrájába.
  • A keleti nyelvi és kultúratörténeti szakmai alapozó modul keretében a hallgatók alapszinten elsajátítanak egy másik keleti nyelvet (kínai, koreai illetve modern perzsa nyelvet), valamint a szakirányú tanulmányaikat előkészítő – az alapozó modulnál részletesebb – ismereteket szereznek a távol-keleti térség történetéről és kultúrtörténetéről.
  • Japán szakirány – nyelvi képzés: mai japán nyelv, nyelvleírás és az egyéb történeti, irodalomtörténeti, kultúrtörténeti ismeretek modulja tartalmazza a szakirányú képzés tárgyait. Az alapszak szakirányú képzése a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán a japán szakirány. A szakirányú képzés nyelvi képzési modulból és nem nyelvi képzési modulból épül fel. A japán nyelvben is megnyilvánuló gondolkodásmódbeli és kulturális különbségek, illetve az eltérő, bonyolult írásrendszer szükségessé teszi, hogy más nyelvszakokhoz viszonyítva, a japán szakirányon nagyobb teret szenteljünk a nyelvfejlesztésnek, ezért a kötelező nyelvi tantárgyak mellett nagy számban kínálunk választható tantárgyakat, ami az eltérő nyelvi tudással érkező hallgatók igényeihez alkalmazkodva rugalmas képzést tesz lehetővé. A nem nyelvi képzés tantárgyai megismertetik a hallgatókat a japán történelemmel, társadalommal, kultúrával, politikával és gazdasággal. A nem nyelvi képzés során szerzett ismereteiket a specializációk révén mélyíthetik el.

 

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (SPECIALIZÁCIÓK)

A részterületi specializációk általános célja, hogy a japán szakirány differenciált szakmai képzésének bevezető tárgyaihoz kapcsolódva a BA képzés részeként mélyebb betekintést nyújtsanak a japán történelem, társadalom, irodalom és nyelvészet tanulmányozásának alapkérdéseibe és szakirodalmába, előkészítve a hároméves BA képzést lezáró ilyen irányú dolgozati és/vagy vizsga-kötelezettség teljesítését, ill. a tanulmányaikat folytatók számára alapozásul szolgáljon az MA fokozatú képzés vonatkozó stúdiumaihoz.

A specializáció 50 kreditje a hallgatók saját igényeinek megfelelően bármelyik 30, illetve 20 kredites specializáció kombinációjával teljesíthető.

A szakunk által indított specializációk mellett a hallgatóknak természetesen rendelkezésére állnak az intézményünk egyéb szakjai által indított mellékszakok („minorok”).

 

KELET-ÁZSIAI MULTIMÉDIA ÉS KULTÚRA SPECIALIZÁCIÓ (30 kredit)

A specializáció célja egyrészt a hallgatók felkészítése a multimédia segítségével történő hálózatalapú tanulásra és kutatómunkára, másrészt a kelet-ázsiai filmművészet, színházművészet, média és popkultúra megismertetése és kutatása. A képzés technikai háttere egy 20 számítógéppel felszerelt japán szoftver környezetű multimédiás labor.

JAPÁN IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SPECIALIZÁCIÓ (30 kredit)

Az irodalmi és nyelvészeti specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek a japán irodalom és nyelvészet alapvető kutatási területeiről, kutatási módszereiről és eredményeiről, a japán nyelvtudomány és általános nyelvészet kapcsolatáról, és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat.

JAPÁN TÁRSADALOMTÖRTÉNET SPECIALIZÁCIÓ (20 kredit)

A specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek és a japán társadalom történetéről, szerkezetéről és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat. A specializáció témakörei ugyanakkor olyan ismereteket nyújtanak, melyek segítik a japán világ megértését, s ezáltal támogatják a Bachelor szakot elvégző hallgatók eredményes elhelyezkedését.

JAPÁN TÖRTÉNELEM ÉS KULTÚRTÖRTÉNET SPECIALIZÁCIÓ (30 kredit)

A specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek a japán történelemről, a japán kultúra és művelődés történetéről és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat.

FORDÍTÓI ALAPSPECIALIZÁCIÓ (20 kredit)

A fordítói alapspecializáció célja olyan fordítók képzése, akik alapszinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről idegen nyelvre. Az alapszíntű írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. A Fordítói alapspecializáció elsősorban azok számára ajánlott, akik a nyelvtudásukat szeretnék fejleszteni, ezért ilyen jellegű kurzusokat is tartalmaz.

FORDÍTÓI SPECIALIZÁCIÓ (50 kredit)

A Fordítói specializáció célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről idegen nyelvre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében. A műfordítás iránt érdeklődő hallgatók választható módon ebbe az irányba bővíthetik fordítói ismereteiket. A specializáció felvétele ajánlott mindazon hallgatók számára, akik az alapszak elvégzése után szakfordítóként, illetve tolmácsként kívánnak elhelyezkedni.

MINTATANTERVEK

A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak aktuális mintatantervei megtalálhatók a következő linken: http://www.kre.hu/btk/index.php/2015-10-20-11-38-46/mintatantervek.html